�j bejegyz�s Friss�t�s

2007.02.24. 23:13

Tetszik az oldal! Gratul�lok! N�zz�tek meg Tomi mes�s oldal�t is! //gportal.hu/thomas1

2004.12.24. 21:02

Kedves gyerekek! �r�mmel veszem mes�iteket vagy �tleteiteket.Segitsetek a lapom szerkezt�s�ben.Ez a lap nektek �s r�latok is sz�l.L�gy kreativ......�s segits halkir�lyn�nek.                   Puszilom a nozik�dat:Halkiralyno

2004.12.24. 21:00

Szeg�ny Gomb�c Art�r PomPom �lt egy �gon. Hogy kicsoda PomPom? Hogy nem ismeritek? �, igaz�n senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan! B�mulatosan tudja v�ltoztatni az alakj�t! Ha akarja, olyan mint a sz�rpamacs vagy par�ka vagy kiford�tott bundakeszty� vagy szobafest� pemzli vagy papucs orr�n pamutbojt. Most milyen? Most legink�bb egy sz�rsapk�hoz hasonl�t, ahogy �l egy �gon, egy sz�p hossz� �gon. F�l-le, f�l-le j�r, mivel egy kis szell� hint�ztatja az �gat. Egyszer f�nt, egyszer lent. Azt�n persze k�z�pen is. Picur k�v�ncsian figyelte. F�ln�zett, azt�n le s persze k�z�pre is. - Most olyan neh�z vagyok, mint . . . mint a szeg�ny Gomb�c Art�r! -mondta PomPom f�lmagass�gban, mivel a szellõ elfutott, s az �g abbahagyta a hint�z�st. - Elmes�ljem? - Igen - mondta Picur. - Majd sz�p lassan megyek. Az iskola megv�r. PomPom Picur fej�re �lt, mint egy sapka, �s mes�lt. �s senki, de senki se vette �szre, hogy PomPom nem sapka, �s senki, de senki se �rtette, hogy mi�rt nevetg�l Picur, ahogy lassan, nagyon lassan ballagott az iskol�ba. - Hol is kezdjem a mes�t Gomb�c Art�rr�l, a dagadt mad�rr�l? Legjobb, ha azzal kezdem, hogy mi volt a legnagyobb sz�vf�jdalma Gomb�c Art�rnak ! De ez se igaz�n j� kezdet, mert, ha lehet, legelõsz�r mindig az �r�m�t keress�k. A b�nat meg a sz�vf�jdalom r��r! Vagyis minek �r�lt a legjobban Gomb�c Art�r? A csokol�d�nak! Igen, ez a j� kezdet, a csokol�d�! Gomb�c Art�r a vil�gon mindenn�l jobban szerette a csokol�d�t. Ha megk�rdezt�k tõle, hogy milyen csokol�d�t szeret a legjobban, haboz�s n�lk�l f�jta, mint aki �jjel-nappal ezen t�ri a fej�t. A kerek csokol�d�t a sz�gletes csokol�d�t, a hossz� csokol�d�t, a r�vid csokol�d�t, a g�mb�lyû csokol�d�t, a lapos csokol�d�t �s minden olyan csokol�d�t, amit csak k�sz�tenek a vil�gon. �s mi volt a legnagyobb b�nata Gomb�c Art�rnak? Hogy minden hi�ba, mert csak h�zik, csak k�v�redik, csak dagad, pedig kem�nyen �s �sszepr�selt csõrrel fogy�k�r�zik! Mikor nem a csokol�d�ra gondol, akkor a fogy�k�r�ra gondol. Hogy mi mindenrõl mondott m�r le! Lemondott a v�zrõl, a tejrõl, a te�r�l, a fõzel�krõl, a keny�rrõl, a s�r�l, az alm�r�l, a k�rt�rõl, a narancsr�l, a citromr�l, a k�l�rõl, lassan m�r mindenrõl lemondott, kiv�ve a csokol�d�t. �s m�gis csak h�zik, csak dagad, m�r olyan dagadt, hogy elpattan alatta az �g, ha r�rep�l . . megroggyan alatta a k�m�ny, ha r��l . . elg�rb�l alatta a t�v�antenna . �ppen ez�rt m�r nem is r�pk�d a levegõben, k�l�nben is egyre nehezebben tud m�r felrep�lni. Csak gubbaszt �s fogy�k�r�zik! Illetve majszolja a csokol�d�t, mert az�rt valamit kell enni! Egy reggel L�tja �m Gomb�c Art�r, hogy az �gen k�r�znek a madarak, meg a villanydr�ton gy�lekeznek, meg a h�ztetõn sorakoznak, azt�n: huss! - elrep�lnek Afrik�ba. Az egyik mad�r visszakanyarodott, s leki�ltott a b�m�szkod� Gomb�c Art�rnak: - Te nem j�ssz? Gomb�c Art�r gyorsan megn�zte a napt�rt, s a homlok�ra csapott. "H�t persze! Õsz van ! Teljesen kiment a fejembõl a nagy fogy�k�ra miatt!" Feln�zett a f�kra : a levelek is lehulltak. Vagyis itt az ideje, hogy elinduljon Afrik�ba! M�g egy pillant�st vetett a v�ndor�tra kelt madarak ut�n, hogy megjegyezze az ir�nyt, merre kell menn� Afrik�ba. De elõbb m�g becsomagolt. Egy kisebb bõr�ndbe egy-k�t apr�s�got rakott: poharat, t�r�lk�zõt, zsebkendõt. Egy nagyobb bõr�ndbe meg csokol�d�t, mert hossz� az �t, s b�r a hossz� �ton is szigor�an fogy�k�r�zni akar, de az�rt valamit enni is kell. S mivel m�r rep�lni r�gen nem tudott, a szigor� fogy�k�ra ellen�re sem fogta a k�t bõr�nd�t, s elindult gyalog Afrik�ba. Alig ment p�r l�p�st, meg�llt letette a k�t bõr�nd�t, megt�r�lte a homlok�t, s fels�hajtott: "Haj ! Haj ! De messze van Afrika ! Sose �rek oda gyalog !" Azt�n esz�be jutott valami, s r�gt�n vid�mabb lett: "De mi�rt menjek gyalog ? Felsz�llok erre, felsz�llok arra, �s sz�pen oda�rek !" Ki is �llt az �t mell�, �s integetett az aut�knak. J�tt is p�f�gve egy kis teheraut�, a sofõr vid�man f�ty�r�szett. - Ugorj fel h�tra ! - mondta a sofõr f�ty�r�szve. Gomb�c Art�r felm�szott, �l�be fogta a k�t bõrõnd�t, mivel m�shol nem f�rt el. A teheraut� h�tulja le�lt a f�ldre, az orra meg az �gnek emelkedett. A sofõr abbahagyta a f�ty�reszest, �s roppantul elcsod�lkozott. - Hogy ker�ltem �n az �gbe? Nem vagyok �n rep�lõg�p! Majd h�tran�zett, �s r�j�tt, hogy Gomb�c Art�r az oka mindennek. R�ki�ltott m�rgesen : - Azonnal sz�llj le, te dagadt ! Gomb�c Art�r lesz�llt, az aut� orra megint a f�ld�n volt, a sofõr gyorsan g�zt adott �s elrobogott. "Haj ! Haj ! - s�hajtott Gomb�c Art�r. - Hogy jutok �n Afrik�ba?" Azut�n esz�be jutott valami, s r�gt�n vid�mabb lett: "Hogy jutok Afrik�ba? H�t vonaton !" Fogta a k�t bõr�nd�t, s elballagott az �llom�sra. Az �llom�son �ppen bent �llt egy vonat, a kalauz nagyot ki�ltott : - Besz�ll�s! Gomb�c Art�r gyorsan fel�lt h�tul az �tk�zõre, a m�sikra meg a bõr�nd�ket rakta. Mehet�nk! - ki�ltott elõre, s a vonat elindult. "V�gre utazom !" - gondolta Gomb�c Art�r, �s el�gedetten n�zte az elmaradoz� bakterh�zakat, a legel�szõ teheneket s egy b�m�szkod� kuty�t. Robogott a vonat, robogott, s egyszer csak egy dombhoz �rt. Nem volt nagy domb, eddig m�g meg se kottyant a mozdonynak, eddig, m�g mindig egybõl �tment rajta. �ppen ez�rt rettenetesen elcsod�lkozott a mozdonyvezetõ, mikor a dombtetõre �rve meg�llt a vonat, majd lassan visszafel� cs�szott. - Mi ez?! Mi ez?! - kiab�lt a mozdonyvezetõ, �s kib�m�lt az ablakon. Gomb�c Art�r is elcsod�lkozott h�tul az �tk�zõn, mikor �jra megl�tta a b�m�szkod� kuty�t, a legel�szõ teheneket �s a bakterh�zat. "Ezeket m�r l�ttam! - d�nny�gte. - Az elõbb hagytuk el õket." A vonat visszat�rt a domb alj�ra, ott meg�llt, nem cs�szott tov�bb. A mozdonyvezetõ v�gigszaladt a vonat mellett, megl�tta az �tk�zõn gubbaszt� Gomb�c Art�rt. - Aha ! - mondta: - Egy potyautas! Azonnal sz�llj le! Miattad nem tudunk felmenni a dombra, te dagadt! Gomb�c Art�r lesz�llt, fogta a bõr�ndjeit, �s b�san n�zett az elrobog� vonat ut�n. "Haj ! Haj ! - s�hajtozott. - Hogy jutok �n Afrik�ba ?" Azt�n esz�be jutott valami, �s r�gt�n vid�mabb lett : Hogy jutok? H�t rep�lõg�pen!" Fogta a k�t bõr�nd�t, s elballagott a rep�lõt�rre. Felm�szott egy hatalmas rep�lõg�p fark�ra, �s k�nyelmesen elhelyezkedett. Addig is, m�g elindulnak, majszolgatta a csokol�d�t, illetve fogy�k�r�zott, mivel semmi m�st nem evett, csak csokol�d�t ! Egyszer csak megr�zk�dott a rep�lõg�p, s elindult k�rbe-k�rbe a rep�lõt�ren. "Rep�l�nk! - ujjongott Gomb�c Art�r. - M�giscsak rep�l�nk Afrik�ba !" Azt�n a g�p csak k�r�z�tt, k�r�z�tt a rep�lõt�ren, nem b�rt felsz�llni. A pil�ta le�ll�totta a motort, kiugrott a f�lk�bõl, s k�rbej�rta a g�pet. - Aha ! - mondta, mikor megl�tta Gomb�c Art�rt a rep�lõg�p fark�n. - Ettõl a dagadtt�l nem tudunk rep�lni ! Azonnal gyere le onnan! Gomb�c Art�r lem�szott, a rep�lõ z�mm�gve eltûnt a levegõben. "Haj ! Haj ! - s�hajtozott Gomb�c Art�r. - Hogy jutok �n Afrik�ba ?" Azt�n esz�be jutott valami, s r�gt�n vid�mabb lett: "Hogyan? H�t haj�n !" Fogta a k�t bõr�nd�t, �s elballagott a kik�tõbe. "Ez j� lesz! - mutatott egy kis tehergõz�sre. - De hogyan jutok fel?" Megl�tta a teherdarut. "Hogyan? H�t teherdaruval!" Bele�lt sz�pen a hatalmas kamp�ba, k�t bõr�ndj�t az �l�be fogta �s felki�ltott: Mehet�nk! Csikorgott a csiga, fesz�lt a dr�tk�tel, s fent a magasban a darus megvakarta a fej�t, majd �tf�ttyentett a m�sik darusnak; hogy j�jj�n m�r seg�teni. Ketten azt�n berakt�k Gomb�c Art�rt a tehergõz�s rakod�ter�be. A kapit�ny fent �llt a h�don, s a korl�ton �thajolva figyelte a haj� mer�l�s�t. Mikor Gomb�c Art�rt berakt�k a haj�ba, a haj� r�gt�n egy m�tert s�llyedt a v�zbe. A kapit�ny azonnal kiadta a parancsot: - Mehet�nk! Nem b�r el t�bbet a haj�! A tehergõz�s dud�lt egy nagyot, �s lassan elindult Afrika fel�. De olyan lassan ment, hogy a kapit�ny mindennap megcs�v�lta a fej�t, s �gy mormogott: - Ezer �rboc �s vitorla ! �gy m�szunk, mint egy csiga ! Kinõ a szak�llam, mire Afrik�ba �r�nk! H�t mire Afrik�ba �rtek, a kapit�nynak olyan hossz� volt a szak�lla, hogy belel�gott a v�zbe ! Gomb�c Art�r kisz�llt a partra, s elb�cs�zott a haj�t�l. Ahogy integetett, l�tta, hogy a madarak viszszafel� rep�lnek. - H�t ti hov� mentek? - ki�ltott fel nekik. - Megy�nk haza ! V�ge van a t�lnek! - mondt�k a madarak, s huss, eltûntek a levegõben. - Jaj ! - mondta Picur. - Szeg�ny Gomb�c Art�r! �s mi t�rt�nt vele ott a messze Afrik�ban? -Tal�lkozott a Rad�rp�kkal. . . De errõl majd legk�zelebb mes�lek. Meg�rkezt�nk az iskol�hoz! - mondta PomPom, �s b�cs�t intve �tsz�llt egy szomor�, kopasz �r fej�re.

2004.12.24. 20:59

M�ty�s �s a b�r� l�nya Egyszer M�ty�s kir�ly, mikor �ppen �ltuh�ban j�rta az orsz�got, be�rt egy faluba, ahol azt olvasta a b�r� kapuj�n: "Itt lakik ennek �s ennek a k�zs�gnek a b�r�ja, aki minen b�b�nat n�lk�l �l." M�ty�s f�ttyentett egyet: - �, de j� dolga van ennek a b�r�nak, hogy minden b�baj n�lk�l �l. Ha csak ez a baja, adok �n neki egy kis gondot. Bud�ra vissza�rve nyomban megparancsolta az egyik szolg�j�nak, hogy pattanjon l�ra, v�gtasson el a b�r�hoz �s egy lyukas cser�pkors�t vigyen azzal, hogy azt a b�r�nak be kell foltozni, k�l�nben lefejezik. �tadta a szolga a kors�t meg a kir�ly �zenet�t. Nagy b�nata lett hirtelen a b�r�nak, h�rom napig enni-inni sem tudott. Volt a b�r�nak egy sz�p elad� l�nya, az v�ltig k�rdezgette: - Ap�m, mi baja van mag�nak? V�g szokott lenni, most meg nem is eszik b�nat�ban. - Minek mondjam, l�nyom, �gy sem tudsz seg�teni rajtam. - Nem biztos, ap�m. Ha tudok seg�tek, ha nem, de legal�bb ossza meg velem a b�nat�t. - Iden�zz, l�nyom, ezt a kors�t k�ldte nekem a kir�ly, hogy foltozzam be, mert m�sk�l�nben lefejeltet. - Hah�, ap�m, ezen b�sul maga? K�ldje neki vissza azzal, hogy ford�tsa ki a f�ls�g el�sz�r a kors�t, mert mindennek a vissz�j�ra teszik a foltot. - Ejnye, l�nyom, de v�g az eszed. �gyis tett a b�r�, ahogy a l�nya tan�csolta, a kir�ly meg elfogadta az �zenetet. - Ej, m�gis meg kell m�g ilyesztenem ezt a b�r�t! - gondolta a kir�ly. Mag�hoz rendelte a szolg�j�t �s lek�ld�tt a b�r�hoz egy malomk�vet, hogy ny�zza meg, k�l�nben felakasztatik. Erre a b�r� megint nagy b�natba esett, h�rom napig szav�t sem lehetett hallani, azt�n v�gre, a nagy rim�nkod�sra megsz�lalt. - Ap�m, mondja meg, mi baja, ne em�ssze mag�t. - Jaj, l�nyom, most m�r t�nyleg nem tudsz rajtam seg�teni. - H�tha tudok, ap�m. - Azzal b�zott meg a kir�ly, hogy a malomk�vet, amit a h�znak t�masztottam, ny�zzam meg. - Ejnye, ap�m, maga ezen b�sul? K�ldje csak vissza a k�vet azzal, hogy el�bb erissze le v�r�r�l, mert csak azut�n lehet ny�zni az �llatokat is. Meg�r�lt a b�r�: - J�l van, l�nyom, megpr�b�lom. �gy is volt, a kir�ly az �zenetre nem tudott mit mondani. Megtudta azt�n a kir�ly, hogy honnan f�j a sz�l, h�t a b�r� l�ny�t akarta megleck�ztetni. �zent is a szolg�j��rt: - �des szolg�m, menj el ebbe �s ebbe a faluba, mondd meg a b�r� l�ny�nak, hogy l�togasson me engem, de se nem l�h�ton, se nem gyalog, se kocsin, se az �ton, se az �t mellett ne j�jj�n. Ruh�ba is menjen, de meztelen�l is legyen, hozzon is nekem aj�nd�kot meg nem is, mert k�l�nben lefejeztetem. Megkapta a l�ny az �zenetet, de a szeme sem rebbent. Fogta mag�t, leh�nyta mag�r�l az �sszes ruh�j�t, csak a melltart�j�t hagyta meg. Fogott egy galambot, k�t szita k�z� tette. El�vezette az egyetlen bakkecsk�j�ket, a jobb l�b�t r�tette a kecske h�t�ra, �gy ment az �ton, m�g Bud�ra nem �rt a fels�ges kir�ly el�be. Mikor a palot�hoz k�zeledett, jelezt�k a kir�lynak, hogy valami csodaszert l�tnak az �ton, mindj�rt itt lesz a palot�ban. A kir�ly a kapuban v�rta. - Fels�ges kir�lyom, �gy j�ttem, ahogy parancsoltad, nem j�ttem sem gyalog, sem l�h�ton, sem kocsin, sem az �ton, sem az �t mellett, meztelen�l is vagyok, de az�rt maradt rajtam valami. �s itt az aj�nd�k. Azzal felemelte a szit�t, h�t elrep�lt bel�le a galamb. - Elsz�llt az aj�nd�k, fels�g, teh�t hoztam is meg nem is. - J�l van, �des l�nyom, nagyon j�l csin�ltad, de ink�bb a cs�ny�dat takartad volna el, mint a melledet. - Azt nem lehet, kir�lyaty�m, mert a cs�ny�mat az Isten teremtette, de a mellemet magam n�vesztettem

2004.12.24. 20:57

december 13: szent L�cia napja Mese szent L�ci�r�l Amikor szent L�cia felment a mennybe, mindenki csod�lkozott, hogy milyen fiatal. Hamarosan megh�d�tott mindenkit kedvess�g�vel �s csod�latos szemeivel, amelyekb�l annyi f�ny �radt. M�g a szigor� szent P�ter is megszerette �s p�rtfog�s�ba vette, ahogy a nagyap�k teszik az unok�ikkal. �gy teltek el a napok a mennyorsz�gban, boldogs�gban �s b�k�ben. L�cia �lvezte ezt, arra gondolv�n, hogy milyen messze van m�r t�le a szenved�s �s a gonoszs�g, amely a f�ld�n uralkodik, ugyanakkor f�jt a sz�ve a lentiek miatt. Szent P�ter, akinek a kora ellen�re �les volt a l�t�sa, �szrevette ezt a szomor�s�got L�cia sz�p szemeiben, mag�hoz h�vatta h�t, hogy besz�ljen vele. L�cia azt k�rte t�le, tegye lehet�v�, hogy viszontl�thassa ak�rcsak egy pillanatra is szic�liai faluj�t �s annak szeg�nyeit. Szent P�tert annyira sz�ven tal�lta ez a k�v�ns�g, hogy napokon-�jjeleken kereszt�l j�rt fel-al� a puha felh�k�n, azon gondolkodv�n, hogy el�g�thetn� ki L�cia k�v�ns�g�t. V�g�lis �sszeszedv�n b�tors�g�t, �gy hat�rozott, megk�rdezi a J�istent�l. Al�zatosan az �r el� j�rult, m�g a szem�t se merte felemelni m�ly tisztelete jel��l, �gy adta el� a k�r�st. Ut�na mozdulatlanul v�rta, hogy mi lesz. Egyszer csak csilingel�st hallott: �sszerezzent �s feln�zett. A J�isten kez�ben egy apr� aranykulcsot pillantott meg. - Fogd, P�ter, �s add L�ci�nak, ez a kis ablak kulcsa, amely a vil�gra ny�lik. P�ter ugyancsak meglep�d�tt, majd felkapta a kulcsot �s mint egy gyerek, boldogan elrohant vele, hogy L�ci�nak odaadja. Felragyogott L�cia szeme, �s r�gt�n felsz�lltak mindketten egy felh�re, amely a var�zsos kis ablakhoz vitte �ket. Oda�rv�n, L�cia, remeg� k�zzel bedugta a kulcsot a z�rba, �s l�ss csod�t, mint var�zs�t�sre, megjelent alattuk a vil�g. L�cia boldog volt �s egy j� ideig nem is k�v�nkozott a vil�got l�tni. Egy �jszaka azonban t�voli ny�g�s, s�hajtoz�s riasztotta fel �lm�b�l. Kinyitv�n a kisablakot, egyszercsak el�be t�rult, amit el�tte nem l�tott m�g soha: l�tta a sok igazs�gtalans�got, gonoszs�got, de f�leg a gyerekeket, akik szenvedtek �s s�rtak. Keser� sz�vvel csukta be az ablakot �s nagyon elszomorodott. �gy szeretett volna seg�teni, f�leg a gyerekek sorsa aggasztotta, hogy pont �k, �rtatlanok �s v�dtelenek, ennyi rosszat kell hogy elszenvedjenek egyes feln�ttek r�sz�r�l. K�zben szent P�tert, aki figyelemmel k�s�rte L�cia kedvv�ltoz�s�t, hivatta az �r, akinek szint�n nem ker�lte el figyelm�t a dolog. - P�ter, - sz�lt hozz� a J�isten, - �n tudom mi aggaszja L�ci�t: a sok szenved�s �s n�lk�l�z�s, amelynek a gyermekek vannak kit�ve. Majd hozz�tette: - �gy hat�roztam, hogy r�b�zom, hogy �vente egy napra a f�ldre egy kis vid�ms�got vigyen. Mondd neki P�ter, hogy december 13-�n,- m�rt�roms�ga �vfordul�j�n,- lesz�llhat a f�ldre, hogy aj�nd�kot vigyen a gyerekeknek. �s most menj, mert azt akarom, hogy visszat�rjen szem�be a f�ny. P�ter olyan j�kedvre kerekedett, hogy meg�lelte az Urat �s gyorsan elsietett, hogy L�ci�nak elvigye a j�h�rt. Az el�sz�r nem is akart neki hinni, ut�na viszont nagy �r�mmel telt el. Egy volt csak a gond, m�r csak n�h�ny nap volt h�tra december 13.-ig �s a mennyorsz�gban nem voltak se j�t�kok, se �dess�g, vagy hasonl�, amit a gyerekeknek lehetett volna vinni. P�ter azonban feltal�lta mag�t. Fogta a kulcsot �s h�vta L�ci�t, hogy k�vesse. - Nyisd ki az ablakot �s n�zz csak ki oda az �rbe. L�tod azt a j�t�klovat, kisvonatot, mack�t, bab�t, trombit�t? Tudod, mik azok? Azok felesleges �s elfelejtett j�t�kok, amelyeket az elk�nyeztetett �s soha sem el�gedett gyerekek meguntak. A j�t�kok olyanok, mint az emberek, ha nincs t�rsas�guk, ha senki sem j�tszik vel�k, ink�bb az �rt v�lasztj�k, abban rem�nykedve, hogy majd csak r�juk akad egy olyan gyerek, akinek van kedve j�tszani. Rajta, szedd �ssze �ket, vidd el �ket azoknak a gyerekeknek, akiknek sz�ks�g�k is van r�juk. - Jaj, nagyon k�sz�n�m, P�ter - mondta L�cia, �s hozz�fogott, hogy �sszeszedje a sok elhagyott j�t�kot. December 12.-�n estig dolgozott, majd mind betette �ket egy nagy zs�kba, amit a h�t�ra vett. - Jaj L�cia, nem fogod azt a nagy terhet b�rni, - mondta P�ter. - Van valaki, aki seg�teni tudna neki? - I�, i�, *- sz�lt egy szam�r. - Te leszel h�t az, kis csacsim, ha L�cia is akarja! - mondta P�ter. - J�l van kis csacsim, te leszel a h�s�ges k�s�rom, - simogatta meg L�cia a szamarat. - Majd megl�tod, hogy fognak �r�lni a gyerekek, ha megl�tnak minket! �gy t�rt�nt h�t, hogy az�ta is minden �vben december 13.-�n L�cia �s szamara megl�togatja a j� gyererekeket, hogy aj�nd�kot vigyen nekik.

[5-1]