J�kai M�r

[�r�]
[Kom�rom, 1825 - 1904. m�jus 5.]

1825-ben sz�letett Kom�romban, kisbirtokos nemesi csal�dban. �gyv�d apja J�kay J�zsef sz�vesen forgatta a tollat, k�lt�i lelk�let� ember l�v�n. A csal�di kalapot anyja, J�kayn� Pulay M�ria viselte, vasakarattal tartott rendet a csal�dban. A fi� �les �sszel �s j� mem�ri�val lett meg�ldva, ez�rt k�nnyen tanult, franci�ul, olaszul, angolul is olvasott. Tanulm�nyait P�p�n v�gezte, ahol az 1841-42-es tan�vben Pet�fivel is megismerkedett. Az egyetemet jogon v�gezte el, hivat�s�t Kecskem�ten kezdte gyakorolni. Ott �rta A zsid� fi� c�met visel� els� dr�m�j�t �s 1846-ban megjelent els� reg�nye, a H�tk�znapok is, ez�rt innen sz�m�tja �r�i p�lyafut�s�t. Kecskem�ten m�ly�lt el bar�ts�ga Pet�fivel, s mindketten pezsg� irodalmi �let r�szesei voltak a v�rosban. Mikor 1845-ben Pestre k�lt�z�tt, Pet�fi m�r neves k�lt� volt. Mivel bar�ts�guk szil�rd alapokon �llott, 1847-t�l a Pet�fi h�zasp�r Doh�ny utcai lak�s�ba k�lt�z�tt. Egy�tt id�ztek a Pilvax K�v�h�zban, J�kai beker�lt a T�zek T�rsas�g�ba, s szerkesztette az �letk�pek c. foly�iratot. 1848. m�rcius 15-�n � olvasta fel a 12 pontot, mely nap est�j�n meg ismerte a neves sz�n�szn�t, k�s�bbi feles�g�t, Laborfalvi R�z�t. A vil�gosi fegyverlet�tel ut�n bujk�lnia kezdett, de ez nem hatott ki �r�i munk�ss�g�ra, mert ontotta mag�b�l a reg�nyeket, mikkel azel�tt soha nem l�tott h�rn�vre tett szert. Tagj�v� v�lasztott�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak, a Kisfaludy T�rsas�gnak, �s kir�lyi elismer�sben is r�szes�tett�k. Reg�nyei t�bb kiad�st �s ford�t�st is meg�ltek. Az 1853-ban szerzett Egy magyar n�bob, valamint az egy �vvel k�s�bb keletkezett K�rp�thy Zolt�n c. m�veiben a reformkort mutatta be, az 1862-es Az �j f�ldes�rban azonban m�r az �nk�nyuralom alatti passz�v ellen�ll�sr�l sz�lt, m�g A k�sz�v� ember fiaiban (1869) a szabads�gharc h�si eposz�t �rta meg. Fekete gy�m�ntok (1870) �s az Aranyember (1872) c. reg�nyei pedig m�r a nemzeti polg�rosod�s �tj�t mutatt�k. K�zben �lclapokat szerkesztett (Nagy T�k�r, 1856; �st�k�s, 1858), 1863-ban megind�totta a Hon c. h�rlapot.
1865-ben politikai karrierje is elindult, mert k�pvisel�v� v�lasztott�k. Az orsz�ggy�l�sen a Hat�rozati P�rthoz csatlakozott, �s �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt Tisza K�lm�nnal. Szabadidej�t sz�vesen t�lt�tte Balatonf�reden, ahol a friss leveg� j� hat�ssal volt �rz�keny t�dej�re. Feles�ge 1886. november 20-�n bek�vetkezett hal�la ut�n megv�lt a f�redi vill�t�l, �s a politik�t�l is fokozatosan visszavonult. 1894-ben az eg�sz orsz�g �nnepelte �tven�ves �r�i jubileum�t, �s megjelentett�k m�veinek sz�zk�tetes d�szkiad�s�t is. Tisztelet�re eml�kt�bl�t avattak, a kir�ly a f�rendih�z tagj�v� nevezte ki, �s a budapesti Kir�lyi Magyar Tudom�nyegyetem d�szdoktor�v� avatta. Az ir�nta tan�s�tott nagy rajong�s akkor torpant meg kiss�, mikor 74 �ves kor�ban feles�g�l vette a n�la �tven �vvel fiatalabb sz�n�szn�t, Nagy Bell�t. Eme l�p�s�t nemcsak a k�zv�lem�ny n�zte ferde szemmel, de csal�dja is elhat�rol�dott t�le. Megszak�totta kapcsolat�t Feszty�kkel, �s feles�g�vel �j otthonba k�lt�z�tt. M�r ott �rta meg Az �n �letem reg�nye, A mi lengyel�nk, Ahol a p�nz nem isten, A b�rt�n vir�ga c�m� reg�nyeit. Feles�g�vel 1904 elej�n h�rom h�napra Nizz�ba utazott.
Szervezet�t megviselte az utaz�s, haza m�r betegen �rkezett. �prilis 25-�n kikocsizott kedvenc sv�bhegyi vill�j�ba, �s este �gynak esett. Az orvosok t�d�gyullad�st �llap�tottak meg. 1904. m�jus 5-e volt �let�nek utols� napja. Az �lmatlanul t�lt�tt �jszaka ut�n m�r reggel 6-kor friss leveg��rt nyittatta ki feles�g�vel az ablakot. Mag�hoz k�rette zseb�r�j�t is, amit p�rn�ja al� helyezett. K�s�bb egy kis h�slevest�l n�mileg er�re kapott, �s olvasni szeretett volna. De ebben sem lelte sok�ig kedv�t. A k�nyvet a paplanra tette, balra fordult, s mondta: "�s most aludni fogok!" Comsummatum est! (Befejeztetett).
Test�t a Nemzeti M�zeum el�tt ravatalozt�k fel. Ott, ahol t�z �vvel kor�bban Kossuth Lajost b�cs�ztatta, s ahol Pet�fi mellett szavalt 1848. m�rcius 15-�n. B�cs�besz�det Berzeviczy Albert kultuszminiszter �s Be�thy Zsolt mondtak felette. Kopors�j�t nemzeti sz�n� selyemtakar�val bor�tott�k, �veges gy�szhint�ra tett�k, �s t�bb t�zezres t�meggel indultak a Kerepesi temet� fel�. A kopors�t 12 kocsi, rajta 329 koszor� k�s�rte. A menet hat �ra k�r�l �rkezett meg, m�g elb�cs�zott t�le sz�l�v�rosa nev�ben Kom�rom orsz�ggy�l�si k�pvisel�je, majd Cs�ka J�zsi kom�romi cig�nypr�m�s zenekara h�zta el az �r� kedvenc n�t�it.
S�rj�t - k�v�ns�ga szerint - egyszer� fakereszt �s felirat jelezte: "J�kai M�r 1825-1904". Az ut�kor azonban m�rv�nykoszor�ba vonta.

professzor

(P�ka, 1895. november 10. - Budapest, 1979. szept. 4.)
[fizikus, egyetemi tan�r]

Boch J�nos n�ven l�tta meg el�sz�r a sz�p tavaszi naps�t�st 1822. m�jus 18-�n, a Szepes v�rmegyei Igl�n. Rozsny�n, L�cs�n �s Eperjesen j�rt az evang�likus k�z�ptanod�ba, majd S�rospatakon jogra iratkozott be, de el�bb Pesten folytatott orvosi tanulm�nyokat, az �t�d�vet B�csben v�gezve. Doktorr� 1847-ben avatt�k, Pesten. A gyermekgy�gy�szatot v�lasztva a J�zsefv�rosban (mai Puskin utca 6-ban) a Sch�pf-Merei �goston �ltal alap�tott els� gyermekk�rh�zban lett seg�dorvos. A szabads�gharc kit�r�sekor nemzet�r szolg�latot teljes�tett, s nev�t - J�kai M�r �szt�nz�s�re - B�kaira magyaros�totta. A szabads�gharc lever�se ut�n Sc�pf-Merei Kossuthtal egy�tt k�lf�ldre emigr�lt, �gy ideiglenesen �tvette a k�rh�z vezet�s�t, majd 1852-t�l hivatalosan is az int�zm�ny igazgat� f�orvosa lett. 1861-ben mag�ntan�ri k�pes�t�st szerzett, majd 1867-ben a gy�gyszertan nyilv�nos rendk�v�li tan�ra lett. Az oktat�st nem csak az orvosokra, a b�b�kra is kiterjesztette. Szakmunkat�rsak sor�t szervezte maga mell�. Helyis�get nyitott az orvostanhallgat�k egyes�let�nek. A gyermekk�rh�z legnehezebb id�szak�ban, mikor 1850-ben katon�k besz�ll�sol�sa miatt 12-re cs�kkent az �gyak sz�ma, k�t �s f�l �vig saj�t zseb�b�l fizette m�sodorvos�t. Lak�helyre �s vall�sra val� tekintet n�lk�l vett�k fel a gyermekeket 13 �ves korig, szop� csecsem�ket �ltal�ban anyjukkal egy�tt. Emellett ingyenes rendel�st is tartottak. Az �vente benn �poltak sz�ma 3 �vtized alatt t�zszeresre, a bej�r�k� hatszorosra, az �gyak� �tsz�r�sre n�tt, a kezdetleges szeg�ny gyermekk�rh�z eur�pai sz�nvonal�v� fejl�d�tt, Stef�nia n�ven 1883 szeptember�ben �j helyre k�lt�z�tt.

�t tekintett�k a hazai gyermekorvostani iskola megteremt�j�nek. 1868-t�l az Orsz�gos K�zeg�szs�g�gyi Tan�cs tagj�v� v�lasztott�k, 1868-1874 pedig eln�ke lett a F�v�rosi Orvosegyletnek. 1873-t�l gyermekorvostant tan�tott a budapesti egyetemen, eg�szen hal�l�ig. Irodalmi munk�iban a gyermekgy�gy�szat valamennyi �g�val foglalkozott, �rtekez�sei megjelentek az Orvosi Hetilap nev� szaksajt�ban is. Gyermekkori seb�szeti b�lbetegs�gekre, h�gy- �s ivarszervi betegs�gekre vonatkoz� tanulm�nyait t�bb idegen nyelvre is leford�tott�k. �veken kereszt�l ir�ny�totta az "orsz�gos k�zponti v�dhiml�int�zetet" is.

Hatvank�t �ves kor�ban �rte a hal�l, 1884. okt�ber 20-�n, Budapesten. V�gs� nyugalomra a Kerepesi Temet�be helyezt�k, s�reml�k�t Kiss Istv�n k�sz�tette 1888-ban. Fia, ifj. B�kai J�nos a Stef�nia szeg�ny-gyermek k�rh�zban folytatta apja megkezdett munk�ss�g�t. Eml�k�ket Budapest VIII. ker�let�ben utcan�v is �rzi, a h�l�s ut�kor pedig az �ll�i �ton - az egykori Stef�nia k�rh�z, a mai I.sz. Gyermekklinika el�kertj�ben -, a k�rh�z homlokzati r�sze el�tt szobrot �ll�tott fel.