Kit�l, mit, mikor tanul a kis delfin? A kis delfinek fejl�d�se sokban hasonl�t az embergyerek�hez: egyr�szt �k is els�sorban hasonl� kor� t�rsaikt�l lesnek el �j viselked�si mint�kat, m�sr�szt a j�t�k n�luk sem csup�n a m�k�r�l sz�l; a hangs�ly ink�bb a mozg�ssoron, az aktivit�son van. A kis delfinek fejl�d�spszichol�gi�j�val foglalkoz� kutat�k mostan�ig az anya �ltal �tadott vielked�si �s kultur�lis mint�kra �s azok �tv�tel�re koncentr�ltak. Egy �j kutat�s szerint azonban a delfinborj�k viselked�s�t anyjukn�l sokkal hat�rozottabban befoly�solj�k kort�rsaik. A megfigyel�st a pszichol�gusok v�gezt�k,kutat�si eredm�nyeikr�l pedig el�sz�r a Wildlife c�m� magazin augusztusi sz�m�ban egy, az �llatok intelligenci�j�val foglalkoz� terjedelmes cikk r�szek�nt sz�moltak be r�la. Kit�l les el �j mint�kat a kis delfin? Az egyetem di�kjai �s kutat�i hat�ven kereszt�l v�geztek megfigyel�seket a gulfporti �cen�riumban.Kutat�suk c�lja annak kider�t�se volt, hogy a kis delfinek kit�l, milyen helyzetekben saj�t�tanak el �j viselked�si mint�kat. A vizsg�l�d�s hely��l az�rt �desv�zi �cen�riumot v�lasztottak, mert �gy a kis delfinek sz�let�s�t�l tudt�k k�veti pszich�s �s szoci�lis fejl�d�s�ket, m�sr�szt �gy a megfigyel�s is k�nnyebb volt, mint ny�lt v�zen. A kutat�k kilenc, h�t �vn�l nem id�sebb delfin viselked�s�t �s szoci�lis interakci�it figyelt�k napi egy-k�t �r�n kereszt�l. (A delfinek k�r�lbel�l t�z�vesen �rik el a feln�tt kort.) A kutat�s kezdet�n �gy v�lt�k, hogy a f� minta�tad� az anya. Ehelyett azonban azt tal�lt�k, hogy b�r az anya meghat�roz�, m�g nagyobb befoly�ssal b�rnak a hasonl� kor� j�tsz�t�rsak. Azt tapasztalt�k, hogy a delfinborj�k �j viselked�si mint�kat leggyakrabban j�t�k k�zben saj�t�tanak el, tulajdonk�ppen m�s kis delfinek magatart�s�nak lem�sol�s�val. Az apa nem vesz r�szt a nevel�sben A vadon �l� delfinek rajokban, kisebb csoportokban v�ndorolnak. A raj tagjai kor �s nem szerint t�bbnyire homog�nek. A feln�tt h�mek p�ld�ul egy�tt v�ndorolnak, �gy csak ritk�n fordul el�, hogy k�lykeik fejl�d�s�ben b�rmilyen szerepet v�llaljanak. A n�st�nyek gyakran azonos id�ben sz�lnek, �gy a kis delfinek hasonl� kor� t�rsak k�z�tt n�nek fel. A kis delfinek j�t�k�t gyakran k�l�nf�le j�t�kszerekkel stimul�lj�k a kutat�k, �m en�lk�l is remek�l elsz�rakoztatj�k magukat – bubor�kot f�jnak, b�rk�znak, hagyj�k magukat m�s borj�k �ltal v�z al� nyomni. A legt�bb eml�s �llat �lvezi a j�t�kot, �m a delfinek val�sz�n�leg nem csak �lvezetet, kih�v�st is tal�lnak benne. A j�t�k nem csak �lvezet - kih�v�s is Egy kardsz�rny� delfin p�ld�ul megtanulta, hogyan kell a halra vad�sz�, v�zfelsz�nre sz�ll� sir�lyt elkapni, sz�j�val megragadni, �gy, hogy a madarat nem �li meg k�zben. Amikor a mozg�ssort begyakorolta, �jabb �s �jabb kih�v�sokat keresett mag�nak: m�r nem a v�zfelsz�nen igyekezett elkapni a madarat, hanem egy m�terre a leveg�ben. A kis b�lna sokszor hib�zott, de egyre gyakrabban siker�lt neki. Mivel kezdetben fiatal, tapasztalatlan sir�lyokat siker�lt �gy csapd�ba csalnia, egy id� ut�n ravaszabb, id�sebb madarakat szemelt ki. Csak�gy, mint az embergyerekn�l, nem csak maga a j�t�k, hanem az aktivit�s, a mozg�ssor volt a fontos. A University of Southern Mississippi kutat�i megfigyel�seiket a Mexik�i �b�lben, vadon �l� delfineken folytatj�k.